Kedves Gyerekek!

Remélem, mindenkinek jól telt a szünet, tudtatok pihenni egy kicsit.

Bízok benne, hogy megújult erővel vetitek bele magatokat az új feladatokba.

Várok mindenkit a Teamsen az óra időpontjában (szerdán 8.00 órakor). A feladatot ott találjátok feltöltve. Folytatjuk a múlt órán elkezdett összefoglalást a feladatok segítségével.

Timi néni

Kedves Gyerekek!

Április 7-én A jég munkájával fogunk foglalkozni, amihez láttok már feltéve egy segítő ppt-t is. Ezt le kell írnotok a füzetbe is majd az órán. Ezt a leckét a tankönyv 186-189. oldalán találjátok.

Április 8-án közösen összefoglaljuk a vízburok földrajzát, meggyőződünk arról,hogy minden fontos információt sikerült-e elsajátítanotok. Egy feladatlapot fogunk közösen átbeszélni, amelyet feltöltök nektek a Teams felületre.

Forrás: http://www.havassyandras.com/termeszetfoeldrajz/vizfoeldrajz

(Letöltés dátuma: 2020. április 05.)

Várlak benneteket sok szeretettel tehát kedden és szerdán 8.00-8. 45-ig a Teams csoportunkban.

Timi néni

Kedves Gyerekek!

Ehhez az anyaghoz készítettem nektek egy ppt-t.

Nézzétek meg, és írjátok le a vázlatot a füzetetekbe!

ppt

ppt-jég

Forrás: https://slideplayer.hu/slide/1921557/

(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

Víznyelő: tölcsérszerű, domború lejtőjű mélyedés, amelyet a víz és a besodort törmelék csiszolóhatása alakít ki.Gyakran egy barlangba vezeti le az esővizet és a hóolvadékot.

Aggteleki- karszt, Béba-völgy

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_1._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang#/media/F%C3%A1jl:B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_1._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang.jpg

Töbör (dolina): tálszerű, kerekded mélyedés. Oldás, beszakadás, vagy egyszerre mindkét folyamat létrehozhatja.

Forrás: http://bukkiturak.blogspot.com/2010/07/hollosteto-lendeczky-ut-menyecske-tobor.html

Karrmező: a karsztosodó kőzet csupasz felszínét oldódással keletkezett kis formák teszik változatossá.A karrokkal teli felszín a karrmező, népies nevén ördögszántás.

Forrás: http://www.barangolj-velem.hu/index.php?oldal=turak&cikkid=166&cikk=A-meszkohegysegek-valtozatos-formai:-a-karsztformak

(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

Polje: a felszíni formák közül a legnagyobb. Dolinák összeolvadásával, szerkezeti mozgásokkal is létrejöhet, aljzata nem karsztos kőzet is lehet. Mezőt jelent.( Mezőgazdaság fő szinterei a karsztos területeken.)

Felszín alatti karsztformák:

Barlang: felszín alatti üreg. A karsztbarlangot a víz oldó hatása és a barlangi patak hordalékkal végzett koptató munkája alakítja ki.

Cseppkő: a barlangba érkező vízből a szén-dioxid elillan. a víz mészoldó képessége csökken, ezért a benne oldott mész egy része kiválik.Formái a függő, álló cseppkövek és cseppkőoszlop.

Néhány képem az Aggteleki-karszt területéről:

Karsztforrás: Általában a karsztterület peremén fakad. Többnyire bővizű, de vízjárása és a víz minősége szélsőségesen ingadozó is lehet.

A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni.

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_hidrologia-hidraulika/ch09.html

(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van.

Nézzük a legfontosabb fogalmakat a folyókat illetően!

A vízgyűjtő terület a földfelszínnek az a része, amelyről egy adott vízfolyás (főfolyó) a mellékfolyók vizét összegyűjti. Ha két folyó egyesül, szokás szerint a hosszabb vagy a bővizűbb folyó a főfolyó, a másik a mellékfolyó.

Az egyes vízgyűjtő területeket vízválasztók határolják. Ezek általában kiemelkedéseken húzódnak.

Azokat a területeket, amelyek felszíni vízfolyásai elérik a tengert, lefolyásos, ahonnan pedig nem, lefolyástalan területnek nevezzük.

Keress az atlaszodban lefolyástalan területeket!

A vízhozam a meder vizsgált keresztmetszetén időegység alatt átfolyó vízmennyiség, amelynek értékét m3/s adják meg.

A vízszállítás jellege alapján megkülönböztetjük az állandó és az időszakos vízfolyásokat. Az időszakosság, hogy a vízfolyás hosszabb-rövidebb száraz időjárású időszak után elapad.

A vízállás a vízfolyás vízszintjének a magassága.Lehet kisvíz, középvíz, magasvíz, árvíz (a folyó kilép a medréből).

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_hidrologia-hidraulika/ch09.html(letöltés dátuma: 2020. március 29.)

A vízjárás a folyók vízszintingadozása, elsősorban a csapadék mennyiségétől függ. Lehet egyenletes, vagy ingadozó.

A folyók munkavégző képessége függ a terület lejtésétől, a folyó sebességétől és a szállított vízmennyiségtől.

A folyók szakaszjellege

-bevágódó (felső) szakaszjelleg: a hegységekben, emelkedő térszíneken a folyó a mozgatott durva hordalékkal medrét és völgyét mélyíti. V-keresztmetszetű völgyet váj, pusztító munkát végez.

Nagy sebességű, nagy mennyiségű hordalékot szállít görgetve és lebegtetve.

Szoros/szurdok

Keress példát az atlaszodban!

-oldalazó, kanyargó ( középszakasz jellegű) folyó: mérsékelt lejtésű területen az építő és pusztító munka egyensúlyban van. (Hegyvidékről síkvidékre érkező folyók.) A folyó a kanyarulatok homorú oldalát( a kanyar külső oldalát) pusztítja, a domború oldalát ( a kanyar belső oldalát) építi. A kanyarulatok fokozatosan nagyobbodnak. A folyó esése és sebessége csökken. A görgetve szállított hordalékot lerakja, csak lebegtetve szállít.

Kanyon

Keress példát az atlaszodban!

- feltöltő folyó (alsó szakasz jellegű folyó): síkvidéki területekre jellemző. Kis lejtésű területeken lerakja a folyó a hordalékát, zátonyok, szigetek, hordalékkúpok épülnek.

Keress példát az atlaszodban!

Sodorvonal: a vízfolyások legsebesebb mozgású pontjait összekötő vonal.

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_MGIN7/ch01s04.html(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

Jövevényfolyó: olyan folyó vagy folyószakasz, amely hosszú futása során nem vesz fel mellékfolyótól vizet (általában sivatagi területen áthaladva). 

Tavak

Az állóvíz a felszín mélyedéseiben tartósan felgyülemlő víz (tenger, tó, fertő, láp, mocsár).

A tó nyílt viztükrű állóvíz, nincs közvetlen kapcsolatban a Világtengerrel.

Keletkezés

A belső erők (vulkanizmus, vetődés) és külső erők (szél, jég) által:

- tektonikus árokban, törésvonalak menti süllyedékekben keletkeztek a legmélyebb tavak

- kráterben, kaldérában összegyűlt csapadékvizekből

- a belföldi jégtakaróba fagyott törmelékkel jégvájta tavak a jégkorszakban

- gleccservájta tavak (gleccserek végmorénái mögött

- elgátolt tavak (hegyomlás miatt), a folyóvíz útja elzáródott, a folyó vize tóvá duzzadt

- szélvájta (deflációs) tavak, homokos területen sekély medencéjű szikes tavak

- morotvatavak, az erősen kanyargó folyó kanyarulata lefűződik

- morénasánc mögött kialakult tavak, a jégkorszakban alakultak ki a belföldi jégtakaró által szállított és lerakott moréna mögötti sekély mélyedésekben

- dolinató, mészkőterületeken

- maradványtavak, a földtörténet során a beltenger visszahúzódása után  a mélyedésekben megmaradt sósvízű tavak

Keress az atlaszod segítségével minden egyes típusra példát!

Tavak pusztulása

Oka: éghajlati változások miatt, tektonikus okok miatt, biológiai okok miatt, ember szerepe a folyamatban

A tó feltöltődésének folyamata (eutrofizáció)

Első szakasz: fertő, ahol a nyílt víztükrön néhol megjelenik a növényzet

Második szakasz: mocsár, ahol már csekély a nyílt vízfelszín

Harmadik szakasz: láp, ahol már a vízi növényzet teljesen benőtte a vízfelületet.

 Most nézd meg a videót összefoglalásul!

https://www.youtube.com/watch?v=ktdSH5HqSyg

(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

 Érdekesség a nagyvilágból:

A világ tíz leghosszabb folyója

Kedves Gyerekek!

Nagyon elégedett vagyok veletek, nagyon szépen dolgoztatok az elmúlt két hétben. Köszönöm, hogy időre elkészítitek a feladatokat, hogy nagy többségében jelen tudtok lenni az órákon is.

Szuper csapat vagytok!!!!

A következő héten kedden a folyókról és a tavakról fogunk tanulni, szerdán a karsztjelenségekről és a jég munkájáról.

Hamarosan felrakom az óravázlatokat is.

A tananyagot megtaláljátok a tankönyvetek 174.  -193. oldalain.

https://www.youtube.com/watch?v=YSJtxaGonCI

(Letöltés dátuma: 2020. március 27.)

Szép hétvégét!

Timi néni

Kedves Gyerekek!

A mai órán a felszín alatti vizekkel foglalkozunk.

Ez a lecke a tankönyvetek 170-173. oldalán található.

Ismétlésként nézzük csak meg a víz körforgásának magyarázatát!

https://www.youtube.com/watch?v=RH2cOmT-xLw

(Letöltés dátuma: 2020. március 22.)

Láthattátok, hogy a víz tehát a felszín alatt is folyik, a felszínre hulló csapadék a felszín alá szivárog.

Legyen a mai óránk mottója: „Amikor a kút kiszárad, akkor ismerjük meg igazi értékét.” (B. Franklin)

A felszín alatti vizeket csoportosíthajuk elhelyezkedésük szerint:

-talajvíz

-rétegvíz

-résvíz

Csoportosíthajuk még ezeket fizikai jellemzőik alapján:

-hidegvíz

- hévíz

És csoportosíthajuk kémiai jellemzőik alapján is a felszín alatti vizeket:

-víz

-ásványvíz

-gyógyvíz

A felszín alatti vizeket túlnyomórészt a csapadék vagy a tavak, folyók, olvadékvizek táplálják.

Nézzük meg az előbb felsorolt fogalmakat, mit is jelentenek!

Talajnedvesség: a legfelső vízzáró réteg fölött helyezkedik el, a talajszemcsék közötti hézagot nem tölti ki teljesen.

Talajvíz: a legfelső vízzáró réteg fölött helyezkedik el és a talajszemcsék közötti hézagot teljesen kitölti. Gyakran szennyezett. A talajvíz szintjét döntően a meteorológiai viszonyok, de az emberi tevékenység is befolyásolják. A lecsapolás, a folyószabályozás, a bányaművelés süllyeszti, az öntözés emeli a talajvíz szintjét.

Az is előfordulhat, hogy a megemelkedő talajvíz a mélyebben fekvő területeken a felszínre emelkedik. Ekkor belvízről beszélünk.

A rétegvíz két vízzáró réteg közötti víztartó rétegben levő víz. A nyomás alatt álló rétegvíz a fedőréteg átfúrása esetén a felszínre emelkedhet, feltörhet. Az így felszínre érkező víz az artézi víz.

A résvíz a kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, üregeiben foglal helyet.

A karsztvíz a résvíz leggyakoribb fajtája.

A 20 Celsius foknál melegebb felszín alatti vizet hévíznek nevezzük.

Ha a víz a különböző elemekből vagy vegyületekből literenként 1 g-nál többet tartalmaz oldott állapotban,  ásványvíznek nevezzük.

Ha az ásványvíz betegségek orvoslására is alkalmas, gyógyvíz a neve.

A felszín alatti vizek felszínre bukkanása a forrás.

A karsztforrás általában a karsztterület peremén fakad.

Ivóvíz: emberi fogyasztásra alkalmas víz, amelyik megfelel az ivóvízszabványok előírásának. Hazánkban az ivóvízigényt főleg artézi kutak (rétegvíz) és csápos kutak (parti szűrésű víz) biztosítják.

Képek forrása:

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/anyagismeret/a-kornyezetszennyezes/a-vizek-kornyezetszennyezese

http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/felszn_alatti_vizek.html

https://hu.pinterest.com/pin/668362400924459393/

(Letöltés dátuma: 2020. március 22.)

Kérlek Benneteket, írjátok le a leckét a füzetetekbe!

Kedves Gyerekek!

Ez a lecke a tankönyv 162. oldalán kezdődik.

A 169. oldal végéig olvassátok el a tananyagot!

Tapasztaltátok már, hogy a tenger nagy energiával dolgozik a partokon. A tenger felszínalakító tevékenységét abráziónak nevezzük.

A felszínformálás jellege, hogy pusztul, vagy épül a partszakasz, több tényezőtől függ.

Ilyen például a partok előtti víz mélysége, a partvidék kőzettani felépítése, a part tagoltsága, a hullámzás magassága.

Ha a víz nyugodt, akkor csak a tenger vizének oldó hatása érvényesül.

A mélyvizű partoknál pusztító, a sekélyvizű partoknál építő munkát végez a tengervíz.

Mélyizű partok

Forrás: https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/7het/foci/foci7.html

http://www.beltanoda.hu/segedanyagok/foldrajz/Tengerpartok%20felszinformalasa.pdf (Letöltés dátuma: 2020. március 22.)

 Pusztuló partoknál a tenger hullámai nagy magasságba felcsapódnak. A tengervíz ereje, a tengervíz nyomása és a törmelék pusztítják a partot.

A pusztulás során létrejönnek a sziklafalban a bemélyedések, ezeket abráziós fülkéknek hívjuk. Kialakulnak az abráziós teraszok, ahol a törmelékek halmozódnak fel. A mélyvizű partoknál a keményebb kőzetek megmaradnak a tengerben, toronyként jelzik a korábbi partvidéket.

Erre láttatok példát Trisztnél is tavaly.

Sekélyvizű partok

 Forrás: https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/7het/foci/foci7.html

  (Letöltés dátuma: 2020. március 22.)

Épülő partoknál a tengervíz hullámai csak apró méretű hordalékot szállítanak, ezek lerakódnak.

Ha a lerakódott hordalékok felhalmozódása a tengervíz fölé magasodik, kialakul a turzás.

A közvetlenül a parttal egybeforrt turzást parti -vagy szegélyturzásnak nevezzük.

A turzás lehet:rekesztő, amely mögött lagúna jön létre. Kialakulhatnak turzáskampók, amelyek nagyobb öblök előtt lerakódott hordalékgátakból képződnek.

És már tudjátok az előző órákról, hogy a deltatorkolatú folyók is nagy mennyiségű hordalékot raknak le.

Hallottatok már a polderről?

Nézettek utána a következő órára!

Mi a polder kialakításának a célja?

Miért van csatornákkal behálózva a polder?

Előző órai házi feladat ellenőrzéséhez

És végül foglaljuk össze a tengerek jelentőségét.

-éghajlatszabályzó hatásuk van

-fontos élelem -és takarmányforrás

Melyek a világtenger halakban gazdag területei? Keress az atlaszodban olyan tengerrészeket, ahol a hideg és a meleg tengeráramlás találkozik! Mik azok az úszó konzervgyárak?

-a tengerek konyhasókészleteik kimeríthetetlenek

- kőolaj- és földgázlelőhelyek

- ércfeldúsulás

- tengerjárás energiájának hasznosítása

Kedves Gyerekek! 

A tengervíz mozgásai lecke végén találtok egy szorgalmi feladatot. Gyakorlásnak nem rossz, ajánlom nektek. 

Kedden pedig eljön a számonkérés pillanata. Ne izguljatok! Nem lesz nehéz.

25 percetek lesz a feladatlap kitöltésére.

Jó munkát!

redmenta.com/embed/488360707

Kedves Gyerekek!

Jövő héten kedden és szerdán (2020. március 24-én és 25-én)  lesz a következő óránk. A tengerek felszínformálásáról és a tengerek gazdasági jelentőségéről fogunk tanulni kedden. Ne feledjétek azt sem, hogy kedden jövök a redmentás feladatommal! Sok szuper jegy vár kiosztásra.

Szerdán a felszín alatti vizekről beszélünk.És pihenjetek is néha! De még ne csoportosuljatok személyesen, csak virtuálisan! Beszélgessetek sokat szüleitekkel, testvéreitekkel!

Szeretettel,

Timi néni