A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni.

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_hidrologia-hidraulika/ch09.html

(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van.

Nézzük a legfontosabb fogalmakat a folyókat illetően!

A vízgyűjtő terület a földfelszínnek az a része, amelyről egy adott vízfolyás (főfolyó) a mellékfolyók vizét összegyűjti. Ha két folyó egyesül, szokás szerint a hosszabb vagy a bővizűbb folyó a főfolyó, a másik a mellékfolyó.

Az egyes vízgyűjtő területeket vízválasztók határolják. Ezek általában kiemelkedéseken húzódnak.

Azokat a területeket, amelyek felszíni vízfolyásai elérik a tengert, lefolyásos, ahonnan pedig nem, lefolyástalan területnek nevezzük.

Keress az atlaszodban lefolyástalan területeket!

A vízhozam a meder vizsgált keresztmetszetén időegység alatt átfolyó vízmennyiség, amelynek értékét m3/s adják meg.

A vízszállítás jellege alapján megkülönböztetjük az állandó és az időszakos vízfolyásokat. Az időszakosság, hogy a vízfolyás hosszabb-rövidebb száraz időjárású időszak után elapad.

A vízállás a vízfolyás vízszintjének a magassága.Lehet kisvíz, középvíz, magasvíz, árvíz (a folyó kilép a medréből).

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_hidrologia-hidraulika/ch09.html(letöltés dátuma: 2020. március 29.)

A vízjárás a folyók vízszintingadozása, elsősorban a csapadék mennyiségétől függ. Lehet egyenletes, vagy ingadozó.

A folyók munkavégző képessége függ a terület lejtésétől, a folyó sebességétől és a szállított vízmennyiségtől.

A folyók szakaszjellege

-bevágódó (felső) szakaszjelleg: a hegységekben, emelkedő térszíneken a folyó a mozgatott durva hordalékkal medrét és völgyét mélyíti. V-keresztmetszetű völgyet váj, pusztító munkát végez.

Nagy sebességű, nagy mennyiségű hordalékot szállít görgetve és lebegtetve.

Szoros/szurdok

Keress példát az atlaszodban!

-oldalazó, kanyargó ( középszakasz jellegű) folyó: mérsékelt lejtésű területen az építő és pusztító munka egyensúlyban van. (Hegyvidékről síkvidékre érkező folyók.) A folyó a kanyarulatok homorú oldalát( a kanyar külső oldalát) pusztítja, a domború oldalát ( a kanyar belső oldalát) építi. A kanyarulatok fokozatosan nagyobbodnak. A folyó esése és sebessége csökken. A görgetve szállított hordalékot lerakja, csak lebegtetve szállít.

Kanyon

Keress példát az atlaszodban!

- feltöltő folyó (alsó szakasz jellegű folyó): síkvidéki területekre jellemző. Kis lejtésű területeken lerakja a folyó a hordalékát, zátonyok, szigetek, hordalékkúpok épülnek.

Keress példát az atlaszodban!

Sodorvonal: a vízfolyások legsebesebb mozgású pontjait összekötő vonal.

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_MGIN7/ch01s04.html(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

Jövevényfolyó: olyan folyó vagy folyószakasz, amely hosszú futása során nem vesz fel mellékfolyótól vizet (általában sivatagi területen áthaladva). 

Tavak

Az állóvíz a felszín mélyedéseiben tartósan felgyülemlő víz (tenger, tó, fertő, láp, mocsár).

A tó nyílt viztükrű állóvíz, nincs közvetlen kapcsolatban a Világtengerrel.

Keletkezés

A belső erők (vulkanizmus, vetődés) és külső erők (szél, jég) által:

- tektonikus árokban, törésvonalak menti süllyedékekben keletkeztek a legmélyebb tavak

- kráterben, kaldérában összegyűlt csapadékvizekből

- a belföldi jégtakaróba fagyott törmelékkel jégvájta tavak a jégkorszakban

- gleccservájta tavak (gleccserek végmorénái mögött

- elgátolt tavak (hegyomlás miatt), a folyóvíz útja elzáródott, a folyó vize tóvá duzzadt

- szélvájta (deflációs) tavak, homokos területen sekély medencéjű szikes tavak

- morotvatavak, az erősen kanyargó folyó kanyarulata lefűződik

- morénasánc mögött kialakult tavak, a jégkorszakban alakultak ki a belföldi jégtakaró által szállított és lerakott moréna mögötti sekély mélyedésekben

- dolinató, mészkőterületeken

- maradványtavak, a földtörténet során a beltenger visszahúzódása után  a mélyedésekben megmaradt sósvízű tavak

Keress az atlaszod segítségével minden egyes típusra példát!

Tavak pusztulása

Oka: éghajlati változások miatt, tektonikus okok miatt, biológiai okok miatt, ember szerepe a folyamatban

A tó feltöltődésének folyamata (eutrofizáció)

Első szakasz: fertő, ahol a nyílt víztükrön néhol megjelenik a növényzet

Második szakasz: mocsár, ahol már csekély a nyílt vízfelszín

Harmadik szakasz: láp, ahol már a vízi növényzet teljesen benőtte a vízfelületet.

 Most nézd meg a videót összefoglalásul!

https://www.youtube.com/watch?v=ktdSH5HqSyg

(Letöltés dátuma: 2020. március 29.)

 Érdekesség a nagyvilágból:

A világ tíz leghosszabb folyója