Kedves Gyerekek!

Kedden (május 12-én) a következőket beszéljük meg a Teamsben.:

Hideg övezet

Földünk leghidegebb övezete, a sarkok fölötti anticiklonokból táplálkozó zord sarki szelek uralma alatt áll.

 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

• Évi középhőmérséklete sehol sem haladja meg a 0 ^oC-ot.
• A legmelegebb hónap középhőmérséklete sem emelkedik 10 ^oC fölé.
• Csapadéka túlnyomórészt hó formájában hullik le.
• Az övezet kevés kivétellel a sarkkörökön túl helyezkedik el.
• A hosszú nyári nappalok sem hoznak enyhülést, mert a napsugarak alacsony hajlásszögben érkeznek.
• A sarkok felé hosszabbodó éjszakák jellemzik.

A sarkokhoz közeledve a téli éjszaka és a nyári nappal hossza néhány napról fél évre nő. A mérsékelt övezettel szomszédos oldalon az év rövid nyárra és hosszú télre, tehát két évszakra tagolódik; a hideg övezet sarkok felőli oldalán egész esztendőben fagy, állandósul a tél.

FELOSZTÁSA

Az övezetet két részre osztjuk:

• a fagysivatagos, két évszakos sarkköri övre (tundra, állandóan fagyott terület)
• a hó és jégsivatagos, egyetlen évszakos sarkvidéki övre (állandóan jéggel fedett terület)

Forrás: https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/lecke_05_008 (Letöltés dátuma: 2020. május 10.)

Sarkköri öv

Két évszak jellemzi

• hosszú, zord tél (8-10 hónap)
• rövid, hűvös nyár (mint a mi márciusunk, áprilisunk)

Évi közepes hőingás:  40-50 ^oC

Évi csapadékmennyiség:  200-300 mm, de a kis párolgás miatta víz-háztartás így is nyereséges.  A csapadék 80%-a hó formájában hullik.

Természetes növénytakarója:  tundra növényzet (zuzmók, mohák);  a tajga felöli részen erdős tundra (nyír és ritkán fenyves is); északabbra törpenövésű cserjék.

Talaja: tundratalaj (köves, homokos, igazi talajszerkezet nélküli talaj)

Felszínformálás: fagy okozta aprózódás 

A talajban és az alatta lévő kőzetrétegben minden nedvesség fagyott állapotban van.

Örök fagynak is nevezik. Nyáron csak a felső 0,5-3 m vastag réteg enged fel. Alatta továbbra is fagyott marad minden. Ezért nyáron elmocsarasodik a vidék.

A lejtős területeken megfigyelhető ilyenkor a fagyos talajfolyás.

A sarkvidéki öv

Egy zord, gyér csapadékú évszaka van. 

A napszakok is csak hosszú hónapok után váltják egymást. 3-6 hónapig tartó éjszaka, 6-3 hónapig tartó nappal.

Évi középhőmérséklet:   -11 - -56 ^oC; 

A legmelegebb hónap középhőmérséklete is 0  ^oC alatt marad. Itt mérték a Földön a legnagyobb hideget: -89,2  ^oC-ot, az Antarktiszon.

Évi csapadékmennyiség:  200 mm alatt marad, jórészt hó formájában hullik le.

Természetes növénytakarója:  nincs

Talaja: nincs

ÉLET:

Lakosság:  kis számú (eszkimó, lapp)

Megélhetés:  halászat, vadászat, rénszarvastenyésztés gyémántmezők (egykoron), kőolaj (ma).

Hegyvidéki övezetesség

Forrás: https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/lecke_05_009 (Letöltés dátuma: 2020. május 10.)

A hegységekben az övezetesség alapját jelentő legfontosabb éghajlati elemek a tengerszint feletti magassággal változnak. A csapadék felfele haladva nő, míg a hőmérséklet csökken (100m/0,5 ^oC)

Az éghajlat nyomán emeletes övekbe rendeződött a növényzet, a talaj, valamint a felszínformáló sok elem, illetve a földhasznosítás is. Ezt nevezzük függőleges övezetességnek.

Az egyes öveket elkülönítő határvonalak közül a legjelentősebbek:

• az erdőhatár (a zárt erdők felső határa)
• a fahatár ( a szórványosan álló fák határa)
• a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet, az örök hó határa)

Mivel a középhőmérséklet-csökkenés kiinduló értéke a hegység lábának évi középhőmérséklete, ezért az eltérő szélességeken fekvő hegységekben az egyes függőleges övek határa különböző magasságban húzódik. (Pl. hóhatár Európában az Alpokban 2800-3000 m; Afrikában 5000 m).

Minél alacsonyabb szélességen fekszik egy hegység és minél magasabb, annál teljesebb lesz rajta a függőleges övezetesség. (Dél-Amerika: Andok; Afrika: Kilimandzsáró, a Ruvenzori, ahol ez a leg-jobban megfigyelhető)

Jellemző szél: hegy-völgyi szél

Felszínformálódás:

• alacsonyabb helyeken: hőingás okozta aprózódás csapadék, folyóvíz, szél felszínformálása
• magasabb helyeken: fagyaprózódás
• Folyóvölgyek:  V-alakú,  felsőszakasz jelleg, pusztító tevékenység

Gleccservölgyek:

hóhatár felett,

 U-alakú,

pusztító tevékenység (moréna)

MÉRSÉKELT ÖVEZET HEGYVIDÉKI NÖVÉNYZETE:

Forrás: http://www.taneszkozcentrum.hu/index.php?page=item&itemid=Z121&subcat=56 (Letöltés dátuma: 2020. május 10.)

500-800 m növénytermesztés, tölgyesek, gesztenyések

800-1500 m bükkösök (csökkenő hőmérséklet, emelkedő páratartalom)

1500-2200 m fenyőfélék (itt található az erdőhatár)

2200-2800 m törpefák, lágyszárú növények (havasi gyopár, törpefenyők)

2800m felett hóhatár (sziklák, zuzmók, mohák, jég birodalma)

FORRÓ ÖVEZET HEGYVIDÉKI NÖVÉNYZETE (Andok):

1000 m magasságig trópusi őserdő,  haszonnövények (kakaó, cukornád, banán)

2000 m magasságig  meleg mérsékelt övi növények, szubtrópusi örökzöld,  haszonnövények (kávé, kakaó)

3000 m magasságig hűvös mérsékelt övi növények (lombhullatók, tűlevelűek), haszonnövények (búza, kukorica)

3000-4000 m alhavasi törpecserjék Haszonnövények már csak a medencékben (burgonya, árpa)

5000 m hóhatár (fűfélék)

Élet a hegyvidéken

• erdők faanyaga
• folyók energiája
• idegenforgalom (sportolás, jó levegő)

Házi feladat

feladat 1

feladat2

Éghajlati diagramok elemzése

ppt

Forrás: http://kig.hu/images/article/12131/ghajlatidiagramokelemzse.pdf (Letöltés dátuma: 2020. május 10.)