A forró övezet

Forrás:http://kig.hu/images/article/12130/Trpusivezetlvilga.pdf

(Letöltés dátuma: 2020. április 28.)

Általános jellemzők

• A valós forró éghajlati övezet az északi és déli szélesség 30 ^o között helyezkedik el.
• Az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20^o C-ot.
• A passzát felszálló ágánál erős csapadékképződés, leszálló ágánál száraz időjárás figyelhető
• A valós forró övezetet a csapadékeloszlás szerint három övre és egy vidékre tudjuk felosztani:
• egyenlítői öv (é.sz. 10 ^o – d.sz. 10^o-ig ) – itt minden nap esik az eső
• átmeneti öv (10-20 ^o-ig) – nyáron esik az eső
• térítői öv (20-30 ^o-ig)– itt akár egy évig sem esik az eső
• monszun vidék – nyáron esik az eső

Az egyenlítői öv éghajlata:

Egyetlen forró, fülledt, csapadékos évszak jellemzi.

Területei: Dél-Amerikában az Amazonas-medence, Afrikában a Kongó-medence, Ázsiában pedig az Indonéz-szigetvilág.

Az évi középhőmérséklet: 25-27 ^oC

Az évi közepes hőingás : 2- 3 ^oC

A napi hőingás: 10-12 ^oC

Az évi csapadékmennyiség: 2000-3000 mm (260 csapadékos nap)

A relatív páratartalom: 80-100 %

Folyói:bővízűek, egyenletes vízjárásúak (pl. Amazonas, Kongó)

Az erős felmelegedés miatt délelőtt megkezdődik a gomolyfelhő-képződés, kora délután pedig gyakran jégveréssel kísért felhőszakadás jellemzi az övet. A lehullott csapadék 75%-a visszajut a légkörbe.

Élővilága:

Növényvilága: Természetes növénytakarója az esőerdő. Itt van a Föld fajokban leggazdagabb növénytársulása, 80-100 fafaj egy hektáron. 

Három (alsó: 10-15 m, középső: 30 m és felső: 50-60 m magasságban) lombkorona szint alakult ki, fán lakó (pl. orchideák) és kúszónövényekben (liánok) gazdag.

Talaja: tápanyagban szegény trópusi vörösföld, laterit. Nevét a színét adó nehezen oldódó és így felhalmozódó vas- és aluminium-oxidtól kapta. (Fe2O3, Al2O3) Az elhalt növényi részek gyorsan lebomlanak, humusz alig képződik, az erős kilúgozás a tápanyagokat a mélybe mossa.

Állatvilága: nagy részük a fákon él (majmok, madarak). Jelentős a rovarvilága. Felszínformák: a gyorsan képződő málladék bőséges hordalékot biztosít a nagy vízhozamú folyóknak.

Erdőírtások → lejtőlemosás → talajerózió (talajpusztulás) nagymértékű.

Élet: gyéren lakott terület, növénytermesztésből élnek, az állattenyésztés a kórokozók miatt háttérbe szorul.

kapás földművelés: saját ellátásra, kezdetleges eszközökkel, sokféle növényt termeszt, a föld saját tulajdonban van

ültetvényes gazdálkodás: eladásra, fejlett technika igénybevételével, ültetvényenként általában egyféle  növény termel, a föld a fehérek tulajdona, és feketék dolgoznak rajta pénzért

Az erdőégetéssel kialakított parcellákon gumós növényeket (manióka, jamsz, batáta) termesztenek. Az ültetvényeken kakaót, banánt, kaucsukfát termesztenek monokultúrális módon.

Természeti kincsek: esőerdő (fa) bővízű folyók (energia → nincs kihasználva)

Az átmeneti öv éghajlata:

Két évszak jellemzi, egy forró csapadékos és egy forró száraz.

Az évi középhőmérséklet: 23-27 ^oC

Az évi közepes hőingás:3-10 ^oC

Az évi csapadékmennyiség:1500-300 mm

Folyói: erősen ingadózó vízjárásúak, mely a csapadékeloszláshoz igazodik. (pl. Niger)

Más néven a nyári esők övének is nevezik. 

Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapa-dék mennyisége 1500-300 mm-re csökken.

Fontosabb területei Dél-Amerikában a Guayanai- és a Brazil-felföld, Afrikában Szudán, a kelet-afrikai magasföldek, illetve Ausztrália északi területei.

Növénytakarója, a szavanna, facsoportokkal átszőtt ligetes mezőség. A csapadék mennyiségének csökkenésével a fák magassága és sűrűsége is egyre kisebb lesz.

• erdős (vagy nedves) szavanna: 3-5 hónap szárazság, embermagasságú füvek facsoportokkal, zárt erdőkkel.
• cserjés (vagy száraz) szavanna: 6-7 hónap szárazság, bokrokkal, bozótosokkal, néhol vízraktározó fákkal (Afrika: majomkenyérfa, Dél-Amerika: palacktörzsű viaszpálma)
• füves (vagy tüskés) szavanna: 8-10 hónap szárazság, alacsony füvek, tüskés bozótok, akáciák.

• A folyók mellett galériaerdők, mely mindhárom szavannában megtalálhatók.

Globális probléma: Elsivatagosodás, Száhel-övezet

Talaja: a csapadék csökkenésével a kilúgozódás is csökken, (humusztartalom nő) s így a rozsdavörösből fokozatosan sötétre váltó fekete szavannatalaj figyelhető meg.

Állatvilága:  Itt élnek a Föld legnagyobb testű szárazföldi állatai (elefánt, orrszarvú, zsiráf, nagymacskák)

Felszínformák: a mállás és az aprózódás. A málladékot a csapadék leöblíti, az aprózódott törmeléket a folyók elszállítják.

 A lakosság az ugaroló-talajváltó földművelés során kölest, gyapotot, földimogyorót, cukornádat, a hegyvidékekben kávét termel. Az állattenyésztők szarvasmarhát, juhot, kecskét legeltetnek.

 A térítői öv éghajlata

Egy forró száraz évszak jellemzi.

Fontosabb területei Dél-Amerikában az Atacama-sivatag, Afrikában a Szahara, a Namib-sivatag, a Kalahári, Ázsiában az Arab-sivatag, illetve Ausztrália belső sivatagai.

Napi hőingás: 30-40 ^oC

Az évi csapadékmennyiség: 100-250 mm

Folyói:

• jövevényfolyók (bő csapadékú területről érkező folyók, melyek vergődnek ebben az övben (pl. Nílus)
• időszakos (lefolyástalan) vízfolyások

Éghajlatát egész évben a passzát leszálló ága határozza meg.

Ebben az övben mérték Földünk legmagasabb hőmérsékletét: 57,8 ^oC-ot a líbiai Szaharában.

Élővilága:

Növényvilága: Gyér növényzet jellemzi, melyek mély gyökérzettel, vízraktározással, (pl. kaktuszok) védekeznek a szárazság ellen;

Összefüggő növénytakaró NINCS.

Talaja: sivatagi váztalaj

Állatvilága:  kígyók, rágcsálók, rovarok, skorpiók, pókok

Felszínformák: erős napi hőingás → aprózódással → a létrejött durvaszemű törmelékek a hegyek lábánál felhalmozódik. Az apró szemű homokból a szél változatos buckákat épít → (kő-, homok-, kavics-, agyagsivatag).

Élet:

• legritkábban lakott forró övezeti terület oázisokban öntözéses gazdálkodás → datolyapálma (árnyékában: zöldség, búza, köles, rizs)
• nomád állattenyésztés → teve oázis: sivatagi kút vagy forrás környékén kialakult termékenyterület

 Hideg sivatagok: Namíb-sivatag, Atacama-sivatag (hideg tengeráramlások/tengerszint feletti magasság)

Namíb-sivatag

A trópusi monszunvidék

Trópusi monszunvidékeket találunk Afrikában a Guineai-öböl északi partján, Ázsiában Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Ausztrália két északra nyúló félszigetén.

A trópusi monszunvidékek éghajlata, csapadékeloszlása (3 évszak jellemzi: száraz, napsütéses, „tél”, rövid, de forró „tavasz”, esős, fülledt „nyár”) az átmeneti övre emlékeztet. A csapadék területi megoszlásban a domborzat játsza a döntő szerepet: A Hindusztáni-félszigeten pl. a Himalája láncai sajtolják ki a legtöbb esőt (Cserrapundzsi átlaga 11000 mm/év, eddigi maximum 25900mm/év). Felszínformálását erős mállás uralja, a csapadékos időszakokban igen gyakoriak a nagy földcsuszamlások.

A nedves szavannáknak megfelelő, dél-ázsiai monszunerdőt dzsungelnek is nevezzük.

Állatvilágának jellegzetes képviselői az indiai elefánt és a tigris, párduc, kobra.

A mezőgazdaság jellegzetes termesztett növénye a rizs, a cukornád, a juta és a tea.

Élővilága:

Növényvilága: tikfa, ébenfa, bambusz

Talaja: (sárgás, vöröses) laterittalaj

Felszínformák: télen: aprózódás    nyáron: mállás

Élet:

Földünk legsűrűbben lakott területeinek egyike,

száraz évszak: öntözés

évente kétszeri-háromszori aratás

teraszos földművelés (rizs, cukornád, tea, juta)

FELADAT

A megszerzett ismeretek birtokában elemezzétek a következő éghajlati diagramokat!

Melyik övre jellemzőek?

 Ha szeretnél egy ötöst, csináld meg a feladatot, fényképezd le a végeredményt és küld el nekem!

Szorgalmi feladat-Okos Doboz