Április 28.

2020. április 27. - Osztályblog 10.b

A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség

A SZOLÁRIS ÉS A VALÓDI ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG

A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek ki-alakulásának csillagászati okai vannak:

A gömb alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik- a különböző földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő.
A Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdesége -az év folyamán ugyanazon a földrajzi szélességen is változik a napsugarak hajlásszöge, és így a felmelegedés mértéke.

A szoláris éghajlati övezetek

A szoláris hideg övezetben a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt lesz a leggyengébb a felmelegedés. A 24 órás nappal és éjszaka a sarkkörökön egy-egy napig, míg a sarkpontokon hat hónapig tart.

A szoláris forró (trópusi övezet)kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget. A merőleges delelés a térítőkön évente egy-egy napon, a térítők között évente kétszer következik be.

A szoláris mérsékelt övezet átmeneti jellegű, több hőmennyiségben részesül, mint a hideg, de kevesebben, mint a forró övezet. A Nap minden nap felkel és lenyugszik, de soha nem delel merőlegesen.

A valós éghajlati övezetek

A valós éghajlati övezetek határai hol északabbra, hol délebbre húzódnak a nevezetes szélességi körökhöz képest.

Okai: a szárazföldek és a tengerek egyenlőtlen elhelyezkedése (pl. a termikus egyenlítő a szárazföldek területén északabbra, illetve délebbre tolódik, mint az óceánok területén módosítva a szoláris forró övezet határát);
a szárazföldek tengerszint feletti magassága (pl. a Kamcsatka-félszigeten a hegy-vidék is hozzájárul ahhoz, hogy a tundra éghajlat az északi sarkkörtől délre is meg-található);
szélrendszerek (pl. a Hindusztáni-félszigeten a trópusi monszunszél éghajlatot módosító hatása);
a tengeráramlások (pl. az Észak-atlanti-áramlás hatása a Skandináv-félszigeten óceáni éghajlatot eredményez a szoláris hideg övezetben, a Labrador-, illetve Kurili-áramlás tundra éghajlatot eredményez a szoláris mérsékelt övezetben).

Természetföldrajzi és földrajzi övezetesség

Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenését természetföldrajzi övezetességnek nevezzük. Ha az emberi tevékenységet is figyelembe vesszük, földrajzi övezetességről beszélünk.

Emlékeztek, mit tanultunk 7. osztályban?

Segítek.

A szoláris övezetek határai a nevezetes szélességi körök:

Az Egyenlítőn egy évben kétszer delel a Nap merőlegesen (III. 21-én és IX. 23-án), és mindig napéjegyenlőség van.

A Ráktérítőn VI. 22-én, a Baktérítőn XII. 22-én delel a Nap merőlegesen.

Az északi sarkkörön VI. 22-én nem nyugszik le, XII. 22-én nem kel fel a Nap.

A déli sarkkörön VI. 22-én nem kel fel, XII. 22-én nem nyugszik le a Nap.

Az Északi-sarkon III. 21-től IX. 23-ig nem nyugszik le, IX. 23-tól III. 21-ig nem kel fel a Nap.

A Déli-sarkon III. 21-től IX. 23-ig nem kel fel, IX. 23-tól III. 21-ig nem nyug-szik le a Nap.

A VÍZSZINTES FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

A Földön (leginkább az éghajlat által meghatározva) a természeti tényezők egy része az Egyenlítőtől a sarkokig övezetesen rendeződik el.

Az éghajlat meghatározó szerepe tükröződik az elnevezésben: forró, mérsékelt és hideg földrajzi övezeteket különbözetünk meg.

Az övezeteken belül a szélességi körökkel nagyjából párhuzamosan övek, illetve csak bizonyos térségekben kialakult vidékek különíthetőek el. Néhány övet további kisebb részekre, területekre osztunk.